Nagyon nehéz mérni, mérhetővé tenni egy olyan alapvetően nem mennyiségi, ráadásul rendkívül összetett dolgot, mint a gyermekjólét. Sok bírálat látott már napvilágot arról, hogy a számszerűsített adatok mennyire tükrözik a valóságot. Ugyanakkor azt senki nem vitatja, hogy az UNICEF felmérése jelzésértékű, amire oda kell figyelni. Segít tájékozódni abban, hogy mely területeken lehet többet tenni a gyerekekért. Valójában ez az UNICEF célja, és nem az, hogy számokat biggyesszen országnevek mellé.

Anyagi jólét – Magyarország tizennyolcadik, Írország tizenhetedik

Magyarország gyermeknélkülözési indexe meghaladja a 30 százalékot, ami azt jelenti, hogy míg 2009 és 2010 között minden harmadik gyermek nélkülözött az országban, napjainkra a helyzet továbbromlott. Szakemberek szerint jelenleg Magyarországon minden második gyermek nélkülöz valamilyen szempontból. Leginkább a társas kapcsolatok, a kortárs kötődések egészséges megvalósulása okoz gondot.
Gyermekszegénység szempontjából a vizsgált fejlett országok között Hollandia és a skandináv országok mutatói a legkedvezőbbek, de Írország 8,5 százalékos eredménye is az OECD átlaga alatt van. Románia és az Egyesült Államok viszont sereghajtók lettek.

Egészségügyi állapot – Magyarország huszadik, Írország tizenötödik

Magyarország immunizációs rátája, vagyis a kötelező oltások beadása, illetve az egyéb vakcinációs programok elérhetősége és gyakorlati kivitelezése kiemelkedően jónak számít. Viszont a koraszülések száma túlságosan magas, pedig ezt tartják a csecsemőhalandóság egyik fő okának, valamint az ötéves kor alatti halálozások második kiváltó okának. Magyarországon a gyermekek több mint 8 százaléka születik 2500 gr alatti súllyal, ezért a 28. lett a 29-ből. Csecsemő- (25.) és gyermekhalandóság (21.) tekintetében is a lista utolsó harmadában zártak a magyarok.
Írország a 2500 gr alatti súllyal született babák arányát tekintve az ötödik legjobb helyet tudhatja magáénak. Immunizációs rátája szerint viszont a 25. Csecsemőhalandóság tekintetében a középmezőnyben, 13. helyen végzett.
Gyermekhalandósági arány alapján pedig a 16. lett.

Oktatás – Magyarország nyolcadik, Írország tizenhetedik

Az UNICEF jelentése szerint az oktatási kategóriában Magyarország a középmezőny elején végzett, mivel a 4 éves kor feletti gyerekek 95 százaléka óvodába jár, és a 15-19 éves korosztály közül csak minden tízedik marad ki a középfokú oktatásból. A felmérés nem terjedt ki a bölcsődei ellátás kérdésére, amelynek hiánya komoly problémát jelent Magyarországon. A bölcsődés korú gyerekeknek mindössze csak 6 százaléka részesül bölcsődei ellátásban, ami messze elmarad az EU 30 százalékos elvárásától.
Írországban a 15 és 19 év közötti fiatalok mintegy 92 százaléka folytat tanulmányokat, ami a harmadik legjobb arány. A PISA felméréseken nyújtott teljesítményükkel a tizennegyedikek lettek, míg a magyarok a tizenhetedikek. Összességében az oktatási kategórián belül Írországot a 17. helyre rangsorolták a 29-ből.

Életmód és külső veszélyeztető tényezők – Magyarország huszonnegyedik, Írország hetedik

Magyarország e komponensek tekintetében közepesen gyenge. A kortárs zaklatás szempontjából a 13. helyet kapta, de az erőszakos atrocitások, verekedések gyakorisága miatt rosszabb helyezést ért el, mivel a gyerekek több mint 45 százaléka számolt be arról, hogy fizikai konfliktus érte az elmúlt évben.
A káros szenvedélyek közül a kannabisz fogyasztása a legalacsonyabb, viszont jelentős a dohányzás és az alkoholfogyasztás mértéke. A magyar 11, 13, 15 évesek közül minden ötödik volt már legalább két alkalommal részeg, és 14 százalékuk hetente egyszer rágyújt. Így a listán dohányzás alapján 26. az ország, míg az alkoholfogyasztás szerint 22.
Írország a 11 és 15 éves korosztály alkoholfogyasztásának mértéke alapján a 14. helyre került a vizsgált 29 ország között. Ugyanennek a korosztálynak a kannabisz fogyasztása szerint az írek a 13. helyet kapták. Ugyanakkor viszont úgy tűnik, hogy eredményesen léptek fel a tizenévesek dohányzásának csökkentése érdekében, mert hatodikként végeztek.
Mindkét országban a gyerekek kb. 15 százaléka túlsúlyos a BMI index alapján, és a felesleges kilókkal küzdő fiatalok száma növekvő tendenciát mutat. A reggeli étkezés jóval több magyar gyereknél marad el, mint írnél (Magyarország a 25. Írország a 6. a listán), viszont az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Írországban nem reggel fél nyolckor csengetnek be az iskolákba.
A 11, 13, 15 évesek napi rendszeres testmozgását tekintve (legalább napi egy óra) az írek mutatói a legkedvezőbbek a vizsgált huszonkilenc ország közül, míg Magyarország a 15. A 15 és 19 év közötti szülő lányok száma magas, e tekintetben Írország 20. lett, Magyarország pedig a 22.

Lakóhely és környezet – Magyarország a huszonkettedik, Írország a második

Háztartásonként Magyarországon jut a legkevesebb helyiség egy főre (0,8 szoba/fő). A felmérés kiterjedt olyan tényezőkre is, mint a beázó tetők vagy falak, sötét lakóhelyiségek, fürdőkád/zuhany/angol WC hiánya. A felsorolt elemek közül a gyerekek 7 százaléka nevezett meg legalább kettőt, amivel a mindennapokban szembesülnie kell.
Mentális egészség szempontjából fontos vizsgálandó tényező, hogy a gyerekek mennyire bíznak a szüleikben és a kortársaikban. Magyarországon a gyerekek 90 százaléka fordul teljes bizalommal az édesanyjához, és 76,4 százalékuk az édesapjához. Ezek nagyon jó eredmények. A kortársakkal szemben már más a helyzet, csak 60 százalékuk tartja kedvesnek és segítőkésznek a kortársait. Nyilvánvaló, hogy a család az elsődleges szocializációs közeg, de kb. 9 éves korától kezdve a gyermek számára nagyon fontossá válik a kortársakkal való viszonyrendszer minősége, mivel ez határozza meg számos szociális norma rögzülését.
Írország a lakóhely és környezet kategóriában a második helyen végzett, bár az emberölési arányszám (2 gyilkosság/100.000 lakos) szerint csak a 24.

A gyerekek véleménye – Magyarország a huszonhatodik, Írország a tizenkettedik

A gyerekek elégedettségi szintje szerint is összeállították az országok rangsorát. Nullától tízes elégedettségi skálán kellett bekarikázniuk, hogy hova helyezik a saját életminőségüket. Ezen a listán szintén Hollandia vezet, de akadnak meglepő eltérések is. Míg az UNICEF gyermekjóléti besorolása szerint Görögország a 25. helyet kapta, az ott élő gyermekek elégedettsége alapján az 5. lett. Spanyolország a gyerekek véleménye alapján a 19. helyről a 3. helyre ugrott, Észtország a 23.-ról a 9.-re, viszont Németország a 6.-ról a 22.-re, ahogy Magyarország is a 20.-ról a 26.-ra. Írország esetében nem látványos az eltérés, a gyerekek a megállapított 10. hely helyett a 12. helyre sorolták hazájukat.

Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye deklarálja, hogy minden gyermek egyenlő, és ezért egyenlő jogok, lehetőségek és életesélyek illetik meg őket. Az UNICEF jelenleg 190 országban és régióban tevékenykedik azért, hogy ez meg is valósuljon.