Emberünk hazatér az üzemből. Elégedett. Van munkája, tető a fejük felett, autóval járnak. Jó döntés volt Írországba költözni. Igaz, a radiátor nem az ablak alatt van, de annyi baj legyen. Már csak egy kutya kell, mert a gyermeknek kutya kell. Anyus mondja is, talált egyet. Hívja fel a telefonszámot, ő nem fogja, mert telefonon még nem érti az ír angolt.
Emberünk telefonál. Jó hír, van még kutya, lehet megnézni. A GPS szerint három óra az út, de sebaj, lesz kutya. Anyus jelzi, kicsit fáj a gyomra, de menjenek, mert a gyermek már be van sózva. Öltöznek. Mi van a fejeden??? Szörnyülködik emberünk a gyermek láttán. Mi lenne? Sapka! Háborodik fel anyus. A Penneysben vettem, olcsó volt, amúgy is minden ír gyerek ilyet hord. Emberünk sóhajt. Hiszen ez egy komplett elefánt! A fülrésznél térdéig lóg a gyermeknek a sálrész, aminek a végére zsebet varrtak kesztyű gyanánt. Be kell illeszkedni, a gyermeknek meg tetszik. Ám legyen!
Emberünk vezet. Gyönyörködnek a tájban. Legelők, birkák, kőkerítés. Festeni sem lehet szebbet, pedig szakad az eső. Szélturbina! Kiált emberünk, hogy a gyermek is lássa. Olvasta, hogy sok írnek nem tetszik. Többek közt azért, mert zavarja a kilátást. Ezek sem laktak soha tízemeletes panelben, ahol kilátás csak a szomszédra van. Füstölög emberünk. Emlékszel még Mari nénire meg a kelkáposztaszagú konyhájára? Kérdezi anyust, de anyusnak nincs kedve nosztalgiázni. Ki kell mennie. Az időzítés nem túl fényes. Emberünknek meg kell állnia, mert birkák mennek át az úton. Emberünk kedveli ezeket a jószágokat. Nyugodt állatok, bégetnek és nyírják a füvet. Anyusnak e percben különvéleménye van, de ezt a sort ki kell várniuk. Amott van pár bokor, ajánlja fel emberünk. Mi, nők, nem szeretünk bokorba sz*rni! Háborodik fel anyus, mire a szemtelen gyermek felröhög a hátsó ülésen. Mit ettél? Puddingot. Nem a magyar édességet, hanem az ír hurkafélét. Nem igazán hurka, de emberünk nem tud rá megfelelőbb magyar szót. Végre indulhatnak, csak még a szembejövő autót kell elengedniük. Bár kétsávosra festették az utat, magyar ember jóindulattal is csak másfél sávnak mondaná.
Legelők, birkák, kőkerítés, majd feltűnik egy település. Egy sor ház, egy sor tükör, de templom és kocsma van mindenhol, ahogy az egy 90 százalékban katolikus országhoz illik. Anyus kiugrik az autóból, de a kocsma előtt elbizonytalanodik. Mert, hogy pubnak hívják, de attól még kocsma, és neki cseppet sincs ínyére, hogy egyedül menjen be oda. Segélykérően visszafordul, de emberünk a GPS-szel vitatkozik. Elkésünk! Rivall rá a hálátlan gyermek. Tudod, mikor veszek én neked még egyszer elefántos sapkát?! Anyus belöki a kocsmaajtót, s majd összecsinálja magát ijedtében, mert bentről kilenc szempár fordul felé. Majd megnyugszik, mert észreveszi, hely hiányában az ajtó felé tették a tévét, azon nézi a sok rőt hajú, vastagnyakú, széles hátú ír legény a gaelic focimeccset. Anyus a bárpulthoz tipeg. Toilet? Rebegi. A csapos a hátsó ajtó felé int. A vécé kint van, nem kell hozzá kulcs sem. Anyus keresztülszalad az udvaron. Napok óta hullik az égi áldás, ezért a vízzel telt kátyú felé gerendát löktek, azon tipeg anyus a vécéig. Normál esetben lenne kifogása a mellékhelyiség állapotát illetően, de most nincs. Kitapétázza az ülőkét, miközben hálaimát mormol minden kelta istenhez.
Közben a gyermek a kutya nevén gondolkodik. Lehetne C.J. vagy P. J. vagy D.J. Sorolja. Rendes nevet nem tudsz, fiam? Mint Bundás vagy Blöki! Hördül fel emberünk, mire a szemtelen gyermek visszakérdez. Mit jelent az, hogy Blöki? Emberünknek fogalma sincs, de a nagyapja kutyáját is így hívták. Már pedig a nagyapja okos ember volt, sose adott borravalót. Anyus visszatér. Arca fehér, mint a tejföl, de most már félúton vannak. Kutya nélkül nem megyünk haza, dönti el emberünk, s ez most már biztos, mint az, hogy még vagy tizennyolc körforgalom vár rájuk a célig. Elefántfejű gyermek jelzi is, hányingere van. Valóban kacskaringós az út. Emberünk az örök dilemmával küzd. Lassabban vagy gyorsabban jobb?
Végre megérkeznek a városba. Időközben rájuk sötétedik. Emberünk felhívja a kutyás fickót, hova tovább, mert pontos címet nem kapott. Most sem kap. Forduljon itt balra, ott megint balra, majd a nagy bokornál jobbra. Emberünk aggódni kezd. Az itt meg az ott nem okoz gondot, de a nagy bokor gyanús. Van arra más bokor is? Kérdezi. Persze, de ez a legnagyobb! Ühüm. Emberünknek nem tetszik a válasz. Sötétben, viharban be tud ő azonosítani egy nagy bokrot? A kutyás fickó sejti, hogy mi az ábra. Kedvesen felajánlja, várják csak meg a kocsma előtt (Bocsánat, pub.), majd ő elvezeti őket a tanyához (Bocsánat, ranchhoz.). Amíg várnak, anyus beszalad a helyi szupermarketbe, mert megint vécéznie kell. Soha többet puddingot! Szembejön vele egy nő nagykabátban, flip-flop papuccsal a lábán. Sok ilyet lát anyus az ír utcákon, de még mindig nem érti. Egy szem vécé van a helyiségben, az is tömve. Ír anyuka négy gyerekkel, mind a négynek pisilni kell. Anyus kiszorul a küszöbre. Az egyik kicsi megmakacsolja magát, de az ír anyuka őt is a vécére ülteti. Próbáld nyomni! Bíztatja, anyus igyekszik nem szót fogadni. Hosszú percek után az ír anyuka belátja, a kicsi tényleg nem fog most pisilni. Anyus végre elfoglalhatja a trónt.
Megérkezik a kutyás fickó. Emberünk követi a terepjárót, majd a jobb kanyarban rácsodálkozik a nagy bokorra. Hát bokornak bokor, szó se róla! Nyílik a zár, s kigurul egy gombszemű szőrcsomó, farka, mint az inga. Legyen Puding! Röhög a szemtelen gyermek, s vele nyerít anyus és az emberünk.