Január 25-én a második alkalom a magyar kultúra jegyében telt. Megemlékeztünk a Magyar Kultúra Napjáról, majd ezt követően érkezett Dublinba az Aranyalma Páros. Gebri Bernadett és Vaskó Zsolt ketten egy csapat, két előadással lepték meg az iskola diákjait. Először az oviban, aztán az iskolás diákok számára tartottak interaktív foglalkozást. A Mátyás király bojtárja mesét adták elő a legkülönfélébb népi hangszerekkel megzenésítve.Szólt a kobzos, a dorong, a duda, szóltak a furulyák, volt hogy kettő is egy szuszra. Az előadást követően hangszerbemutatót tartottak, s egy-egy hangszert ki is próbálhattak a bátrabbak. S ahogy megtanulhattuk, a következő felhívással zárul minden mese: Aki nem hiszi, járjon utána!  Persze nem csak ebből állt a nap. Előtte és utána is foglalkozásokon vettek részt a diákok. Az első osztály ahogyan szokták, két olvasás órával kezdték, óra elején játékosan ismétlést tartottak a tanult hangokból, a Megy a betűvonat című játékkal. Ezután megismerkedtek a N és a C hangokkal. Írás órán megtanulták leírni az N és C betűket, majd a nap végén Medvevadászatot játszottak. A második osztályban a Magyar kultúra napját méltatva a magyar kultúrkör, és magyar szokásokról tanultak. Bemutatásra került a magyar népi hagyományban a néptánc, és a népi viselet, milyen motívumok jelennek meg (kalocsai minta), miről szólnak a magyar népmesék és milyen is egy igazi magyar népdal, vagy magyar nóta. Felidéztük a magyar Himnuszt, s beszélgettünk magyaros ételekről, szokásokról. Az óra témája akarva-akaratlanul is kapcsolódott a nap fő eseményéhez, az Aranyalma Páros előadásához. Mozgalmas szombatja volt a harmadik osztálynak. Az Aranyalma páros táncos, zenés, interaktív meséje nagyon jó volt, élvezték minden percét. Megemlékeztek a Magyar Kultúra napjáról. Írtak egy kis felmérőt, átismételték az igékről tanultakat és kiegészítették az igekötőkkel. Történelmi sétájuk következő állomása Szent László és a róla szóló legendák voltak. Persze a játék azért nem maradt el most sem. A magyar kultúra napja alkalmából Kölcsey Ferenc Himnuszát olvasták a negyedikesek, múlt évben már foglalkoztak a Himnusszal, sokan már tudják is fejből.  Akik még nem tudják,  azok következő órára tanulják meg az első versszakot. A foglalkozáson felmérést írtak értő olvasásból. Egy korábban ismeretlen szöveggel kapcsolatban kaptak kérdéseket a felmérésben, illetve a pontos másolást is ellenőrzi a teszt. Nyelvtan órán a melléknevek és a számnevek fokozásával foglalkoztak (alapfok,  középfok,  felsőfok),  és a fokozás jelölésével. Ezen kívül ismételték a számnevek különböző fajtáit,  ugyanis a következő alkalommal a számnevek kapnak teret a szintfelmérőben. Ezenfelül Novák Zsolt tanár úr egy igazi ínyencséggel készült az osztálynak, egy legendás problémáról tanultak. A königsbergi hidak problémája egy híres matematikai (gráfelméleti) probléma, amit 1736-ban Leonhard Euler oldott meg.  A probléma története, hogy a poroszországi Königsberg (most Kalinyingrád, Oroszország) városban hét híd ívelt át a várost átszelő Prégel folyón úgy, hogy ezek a folyó két szigetét is érintették. A königsbergiek azzal a kérdéssel fordultak Eulerhez, vajon végig lehet-e menni az összes hídon úgy, hogy mindegyiken csak egyszer haladjanak át, és egyúttal visszaérjenek a kiindulópontba. A tanár úr elmondása szerint az órán nem sikerült ilyen utat találni. „Nagyon úgy gondoljuk, hogy ilyen talán nincs is, de ennek bizonyítása a következő alkalomra maradt.” A LazaC egy hét kihagyás után egyből a szólások és közmondások témakört ölelték fel, ehhez kapcsolódó játékokat játszottak, majd Zalán Tibor Háry, a rettentô Magyar vitéz könyvét vették át.  Majd Tarbay Ede Háry Jánosához kapcsolódva arról beszélgettek, hogy mi magunk szoktunk-e hazudni, és ha igen, akkor miért. Létezik-e az un. „kegyes hazugság”, azaz, némely eseteben nem okozna-e a hazugságnál is nagyobb galibát az őszinteség. Megbeszélték és eljátszották továbbá a testbeszéd és a hangsúly azon jegyeit, melyek hazugságra vagy éppen az őszinteségre utalnak. A magyar mint idegen nyelv órán továbbra is az igékkel foglalkoztak. Készítettek egy színes összefoglaló táblázatot, amelyben szerepelnek az eddig tanult igecsoportok. Ezután egy párbeszédet dolgoztak fel, amelyben megjelennek a főnévi igenevek. A dialógus kapcsán megbeszélték, hogy mi mit szoktunk mondani a ‘no problem’ helyett. A főnévi igenevek  mellett megjelent a tudok, szeretek, imádok és az utálok ige is. A ‘Szeretek kávézni’ és a Szeretem a kávét’ mondatok közötti különbséget is átbeszélték. Ezután meghallgatták az ‘Imádok élni’ című dalt. A diákoknak a hiányzó főnévi igenevekkel kellett kiegészíteniük a dalszöveget. Az óra záróakkordja egy Igaz-Hamis játék volt.

A rendezvény a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

Comments are closed.