Álmodj királylány

Én még nem voltam fesztiválon. Tudom ez számomra is érdekes, olyan ez mint a parajelenség, megmagyarázhatatlan. Az élet, a “nagybetűs” élet mindig közbe szólt. Hiszem, hogy minden okkal történik. Azzal vigasztalom magam, hogy biztos védelmezni akar a sors. Mi történhetne velem egy rendezvényen?! Talán UFO agymosástól védenek az égiek vagy attól, hogy csatlakozzak egy női mozgalomhoz és világuralomra törjünk. A Szigetre konkrétan azért sem engedett a családom, mert feltételezték, hogy házasságot kötnék egy hajas-baba Hippivel vagy egy Fidel Castro aspektusú punkkal. Későbbiekben, mikor már kicsivel nyugodtabbak lehettek volna, hogy eszem ágában sincs szélsőséges megmozduláshoz, lazán elengedtek volna (kémhálózat izzítva). Rám szegezte nyilát Cupido. A fehér lovas herceg aki egyben a legjobb barátom is volt alkura “kényszerített”, meghozza az édesapámmal szövetkezve. Úgy vélték, hogy nekem az egész év maga a dáridó. Amiben ők ketten sosem gátoltak, elfogadóak voltak. Cserébe a barátom a nyarat végig fesztiválozza, nélkülem. Ne szörnyülködjön el senki, jó alku volt (kémhálózat izzítva). A türelem sosem volt az erényem, szeretem megélni a pillanatokat, ezért mindig megteremtem magamnak az élvezhetőséget, bőven volt élményem. Tehát az említett okok miatt kimaradt az életemből a fesztiválozás.

Így most képzeletbeli eseményemre invitállak benneteket.

A legfontosabb, hogy a megfelelő pakkot állítsuk össze, minden eshetőségre felkészülve. A következőket tartom nélkülözhetetlennek:
Első és legfontosabb az övtáska amiben az értékeket biztonságba tudhatjuk, benne telefon, pénztárca.
A másik elhagyhatatlan, hogy a sátor tágas, rikítóan feltűnő legyen és legyen egy ehhez hasonló, lehetőleg ugyan olyan mintájú gumicsizma. Ez azért fontos, hogy beazonosítható legyen, ki hová tartozik esetleges memóriatörlődés miatt. (Mondom én UFO agymosás, kicsit sem gondoltam az alkoholra… hehe)
Számomra még elhagyhatatlan a kalap.
Végezetül és talán a legfontosabb a mamám házi szappana, biztos vagyok benne, ha atomtámadás érné a Földet két dolog élné túl: a csótányok és mamám téglaalapú mindenre használható szappana.
Így ni ezek beszerzése után van egy mondat, amit nagyon fontos, hogy memorizáljunk: Námáste, hálám Krisna testvéreim.
Teljesen komolyan gondoltam, ingyen ételt osztanak a fesztiválozóknak.

Fel is kell ám készülni az élmények befogadására. Kikapcsolni tudni kell, nincs több agyalás, nincs tiszta ruha vasalás, napi főzés, problémás barátnők, hisztis pasik, macska-kutya-manó a sufniban, padláson ki mit tart. Nálunk szellemek élnek ott, a spanyol lakótársam szerint az előző lakó pornó gyűjteménye mágnesként vonza a másvilági lényeket.

Viccesen megfogalmaztam, hogy otthon kell hagyni az otthont. És bátran engedjük meg, hogy képességeink kibontakozzanak. Táncolj úgy ahogy éned diktálja. Erezd ki a hangod: Hajolj bele a hajamba dúdold velem, hogy la-bamba ( Péterfy Bory)
Ki kell próbálni a színes programok közül bátran azt is, ami távol áll jellemünktől. (50 kg-os lány szumó)
És tánc,tánc, tánc egészen a naplementéig aztán keringőre invitálni.
Pihenésként előadások. Az elfogadásról, ami sajnos a legkevésbé jellemzi a társadalmunkat.

Bátran belevetném magam új zenei irányzatok karjaiba. Biztosan kikötnék a művészek között is, együtt festenénk színes sátrakban, egészen halkan érintkezne a pszichénk.
Nem számítana kik vagyunk, honnan jöttünk, mit szeretnénk csak az alkotás.

Az utolsó napon összekelnék a legjobb, legokosabb, legviccesebb emberrel, önvalómmal.

Lateo Pax