A felmérés elkészítéséhez az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek adatbázisait alkalmazták. A rangsor készítői ugyanakkor kihangsúlyozták, hogy munkájuk célja nem az volt, hogy erkölcsi ítéletet mondjanak az egyes országok felett, hanem hogy elindítsanak egy globális párbeszédet. A diskurzus fő kérdése pedig az, hogyan tudnák az országok egyszerre szolgálni állampolgáraik és a nagyvilág érdekeit, mert ennek az egyensúlynak a megvalósulása elengedhetetlen feltétele az emberiség szebb jövőjének.
Mit mértek?
A rangsorolás megállapításához olyan kategóriákat vettek figyelembe, mint Tudomány és technológia, Kultúra, Nemzetközi béke és biztonság, Világrend, Bolygó és klíma, Jólét és egyenlőség, Egészség és elégedettség. Minden főkategória további alkategóriákból tevődött össze, mint például – a teljesség igénye nélkül – Nobel díjak, szabadalmazott találmányok, mozgásszabadság (beleértve a vízum adásának korlátozását is), békefenntartó csapatok, nemzetközi erőszakos konfliktusok, jótékonysági adakozás, az aláírt ENSZ szerződések száma, menekültek befogadása, veszélyes hulladékok exportja, CO2 kibocsátás mértéke, nyitott kereskedelem, ENSZ önkéntesek külföldön, fejlesztések támogatása, élelmiszer adományok, gyógyszer export mértéke stb.
Az átfogó besorolás alapján Írország az első helyre került a Good Country Index listáján. Részeredményeit tekintve a Jólét és egyenlőség kategórián belül is első helyezett lett. Magyarországot a 61. helyre sorolták be. Legjobb részeredménye a Tudomány és technológia kategórián belül elért 9. hely volt. Írország mögött az első tízbe jutott Finnország, Svájc, Hollandia, Új-Zéland, Svédország, Egyesült Királyság, Norvégia, Dánia és Belgium (ebben a sorrendben).